Középiskolai MTA Alumni Program 3.
A 2022/2023. tanév harmadik előadását a Középiskolai MTA Alumni Program keretében Dr. Preiszner Bálint tartotta november 15-én 14.30 órai kezdettel. Az előadás címe „Tihanyból madarak nyomába szegődve” volt.
Dr. Preiszner Bálint az ELTE-n biológia-földrajz szakos tanár diplomát szerzett 2007-ben. 2020-ban PhD doktor lett a Pannon Egyetem Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskolájában. A Pannon Egyetem Ornitológiai Kutatócsoportjában az innovatív viselkedés és a szociális- valamint szaporodási siker kapcsolatát vizsgálta énekesmadaraknál. Itt foglalkozott az urbanizáció és a klímaváltozás madárpopulációkra gyakorolt hatásainak vizsgálatával. Jelenleg a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben dolgozik, amely lassan 100 éves intézmény. Fő kutatási területe édesvízi halak és tízlábú rákok táplálkozási viselkedése, ezen belül is a tetemfogyasztó viselkedésük. Emellett részt vesz madárvonuláskutatási projektekben is (pl. kárpát-medencei küszvágó csérek vonulási útvonalának feltárásában). Gyerekkora óta vitorlázik a Balatonon. Természetszeretete miatt választotta a biológia és a földrajz tudományának megismerését, amelyeket kajaktúrák vezetésében is kamatoztatni tud. Több, a Balaton környékén zajló madárgyűrűzési programban vesz részt, a madarak szeretetét és életükről szerzett tudását a kajaktúrák során bárkivel szívesen megosztja. Emellett évek óta a Balaton-felvidéken segít természetismereti táborokat vezetni.
A kutató az előadását azzal vezette be, hogy kutatásaikban a Balatonhoz értendő a Kisbalaton és a déli berkek is. Ezen a területen 260 madárfaj ismert. Télen 50-100ezres tömegekben jönnek a vándormadarak. Jelenleg legtöbbet a nagy kárókatonával foglalkozik. A madár különlegessége, hogy annak ellenére, hogy a víz alatt táplálkozik, ott fogja a halakat, nem képes vízhatlanítani a tollazatát, ezért gyakran látni, amint kiterjesztett szárnyakkal szárítkozik a napon. Évszázadok óta konfliktusban vannak a kárókatonák az emberrel a halfogyasztásuk miatt. Az ember irtotta őket, ezért majdnem kipusztultak Európában. A konzervációökológiai tevékenységnek köszönhetően ma ismét nagy a kárókatonák populációja. Emiatt újra konfliktus alakult ki az emberrel. Hermann Ottó Madarak hasznáról és káráról című könyvében kifejezetten káros madárként tartja számon. A kárókatona vonuló faj. A Balatonon és környékén kb. 600 pár fészkel manapság és kb. 2000 telel itt. Az egész országot tekintve 2500 pár fészkel, amelyek 3-4 fiókát röptetnek. Egy kárókatona átlagosan napi 300 g halat fogyaszt. Elmondta, hogy fel szokott merülni kérdésként, hogy nem jelent-e ökológiai kárt, hogy védett halakat is megeszik a kárókatona. Erre egyértelmű nem a válasz. Évente 10ezer kárókatonát lőnek le, ennek következtében csökken az állományuk. A limnológiai intézet munkatársai minden évben megszámolják a fészkeket, télen pedig havonta az itt telelőket. A Balatonon 5 éjszakázó helyük van ezeknek a madaraknak.
A kárókatonákon kívül más madarak vizsgálatával is foglalkoznak az intézetben, többek között küszvágó csérrel. Ez is veszélyeztett faj, Afrikában telel. Megfigyelésük geolokátorral történik, mert a GPS jeladót ezek a madarak nem bírják el.
A Tihanyi Külső tónál számon tartják az énekes madarak fészkelőhelyeit, monitorozzák őket, ha szükségesnek látják, intézkednek.
Az előadás végén kérdéseket tettek fel a diákok. A téma érdekességét mutatta, hogy nagyon sok kérdés merült fel a tanulókban.
